Amikor felkeltem, az eső már nem esett, de még egy kicsit borús volt az idő. Meleg volt. Kicsúsztam Niall karjaiból. Felálltam, s nyújtóztam egyet. Majd hirtelen valaki megfogott és az ágyra rántott.

- Oké, Harry engedj el. - mondtam nevetve.

- Nem akarlak. - mondta.

- De muszáj lesz.  A mosdóba kell mennem. - mondtam.

- Na jó. - majd fáradtan a párnájába tette az arcát. A mosdóban nem volt jó a lámpa, megnéztem máshol ott égett. 

- Ma venni kell egőket. - mondtam.

- Elkísérlek. - mondta.

- Oké. - kimentünk a nappaliba a srácok már tévéztek. 

- Jó reggelt! - mondták. Ezt mi is viszonoztuk.

- Ma megint boltba kell menni. - mondtam - Ki mit kér reggelire?

- Mindegy, szendvics szerintem mindenkinek megfelel. - mondta Zayn.

- Jó. Akkor 5 szendvicset csinálok. De én iszok kakaót is. - mondtam.

- Én is kérek! - mondta Louis aranyosan.

- Rendben.

Kaptak kakaót, szendvicset. Később kimentem a szobából mert felöltöztek. Addig én is a másik szobában. Félmeztelen voltam, amikor Niall felkelt. Reméltem nem látott meg, így gyorsan egy narancssárga toppot vettem fel.

- Jó reggelt. Kint vár egy szendvics. - mondtam.

- Szia. Ezaz! - kirohant és olyan gyorsan falta a szendvicset, hogy hihetetlen volt.

- Na jó, Harry és én elmegyünk a boltba. A Mamám mindjárt jön és ha lehet segítsetek neki mindenben. - mondtam.

- Persze. Nekünk is ki kell vennünk a munkát, amíg itt vagyunk. - mondta Liam. Elindultunk, és persze az esti dolgok szóba jöttek.

- Na már megcsókoltál valakit? - kérdezte.

- Még nem. - mondtam, és látta rajtam, hogy hazudok.

- Tudom, hogy megcsókoltad Niall-t. - mondta.

- Mégis, hogy? Én is alig láttam őt. - mondtam.

- Az azutáni beszégetés elég bizonyítéknak? - kérdezte nevetve.

- Basszus..!! - mondtam én is nevetve - Figyelj, valamit mondanom kell.. - kezdtem komolyan.

- Hallgatlak. - mondta.

- ..hát tegnap a "játék" közben, nem hiába mondtalak téged is. Valahogy, ti kerültetek hozzám nagyon közel. A több mint barátság fölött. És azt akarom tudni, hogy..

- Hogy érzek e valamit irántad? - kérdezte.

- Igen. Mert az egy biztos, hogy te és Niall valamit kiváltottatok belőlem.

- Akkor a válaszom igen. Valahogy, tényleg többet érzek. - mondta.

- Én is. De nem csak irántad... - nem hiába fulladt belém a szó, mert hirtelen Paul-t pillantottam meg. - ...Héj, az nem Paul? - s oda mutattam.

- De ő az. - mondta.

- Biztos?

- Nagyon hasonlít rá, és nézd a kocsi rendszámát. - igaza volt a kocsi rendszáma valóban brit volt. Úgy döntöttünk oda futunk. Amikor átakartunk menni az úton jött egy kocsi, majdnem elütött engem. Hirtelen Harry oda ugrott, majd velem együtt elrugaszkodott.

- Jézusom. Jól vagy kicsim? - kérdezte.

- Igen, de mi voltam? 

- Az én kicsim. Az én egyetlenem. Hidd el, hogy valamit jelentesz nekem. 

- Te is nekem. De az már túl furcsa, hogy csak kb. 4 napja vagytok velem, és már kész szerelmi háromszögben élek. - mondtam mosolyogva.

- Tudom, de kérlek gyere el velem pizzázni! Próbáljuk meg! Szeretlek! - mondta, majd megint teljesen váratlanul ő is megcsókolt. Nem tudtam ezt hova tenni. De vajon miért nem zavarta a szerelmi háromszög? Majd átadtam magam a pillanatnak és élveztem a vele töltött időt. Paul-ról teljesen megfeledkeztünk.

 

 

 

 

Oldal: A majdnem halál - One Direction sztori 4.
Louis Tomlinson Hungary - © 2008 - 2024 - louisthungary.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat