Reggel lábujjhegyen mentem le a lépcsőn, egyenessen a konyhába. Harry már megint  sürgött-forgott, hisz reggelit készített. Két kézzel a pultra támaszkodott, nem vett észre. Hátulról megöleltem és a kis nevetését hallottam.  Kezeim a hasán voltak, amiket megfogott. Megfordult, felvett és a pultra ültetett. Megcsókolt és megsimította az arcom. Erre a gödröcskéi kiemelkedtek. Nem tudtam elképzelni, hogy mit is csinál reggelire de finom illata van. Harry már fel volt öltözve. Én a pizsimben és a hálóingemben voltam. A madárcsicsergést tisztán lehetett hallani. Minden olyan szép volt. VOLT. Hirtelen nagy veszekedést hallottunk kintről, azt hittem, hogy ezek csak a szomszédok. Férfi hang közeledett az ajtó felé és hirtelen megugrottam Harry kezei között amikor valaki dörömbölni kezdett az ajtón. De, hogy jutott át a kerítésen? Haz levett a pultról és sietve az ajtóhoz indultam. Amikor a nálam sokkal magasabb szöszi srác lépett be. Niall fort a dühtől, barátnője pedig könnyezve rohant utánna. 

- Hol van? - emelte fel a hangját Niall.

- Ki? Harry? - kérdeztem.

- Vajon ki? Hol van az a szemét? - kérdezett ismétt. Harry a nevét hallva megindult a konyhából és Nialler a szemünk láttára neki esett. Pólója nyakánal megfogta Harry-t és a falnak lökte.

- Jézusom! Niall állj le! - löktem el barátomtól. Hátra lépett, én pedig szorosan Harry-hez húzódtam. 

- Niall kérlek, ne. - fogta meg Bogi a karját. A szőke sráct ez mit sem érdekelte és újra kérdezni kezdett. Kiszedte a karját, a lány kezéből.

- Minek kellett ezt tenned? Nincs egy olyan csaj akire ne mozdulnál rá? - kérdezte.

- Mi? Miről beszélsz nyögd már ki! - kiabáltam rá.

- Szóval, te még nem is tudod? Harry nem is vagy olyan őszinte? 

- Mi bajod van haver? - kérdezte Harry.

- Te. Minek kellet ezt csinálnod, mond már el! 

- Mit? - kérdeztem.

- Harry megcsókolta a legjobb barátnődet. - ledermedtem. Harry és Bogi? Mikor? Hol? Nem.

- Hazudsz. Tudom, hogy hazudsz. - ezt bírtam csak kinyögni.

- Nem hazudik. - szólalt meg mögüllem Harry. Olyan volt mintha egy kést szúrtak volna belém, amit többször meg is forgattak bennem.

- Mikor volt ez? - távolodtam el Harry-től?

- Amikor elájultál. Amíg Niall kiment hívni a mentőket Paul-ékkal, csak én és Ő maradtunk bent. Gyenge pillanat volt. - mondta Bogi.

- Gyenge? Mert? Nem is éreztek egymás iránt semmit! - itt Bogi és Harry egymásra néztek. Én meg Niallre.

- Mi volt ez? - kérdezte Niall.

- Semmi. - mondta Bogi.

- Talán csak azért volt, mert..amikor először találkoztunk egy kicsit szimpatizáltunk egymással. De mivel rájöttem, hogy nálad fontosabb nincs... - nézett rám - ...így nem érdekelt. De ez az érzés akkor visszajött. 

- Ez igaz? - kérdeztem Bogit.

- Igen. De csak véletlen volt. - mondta.

- Hogy lehet véletlen egy csók? Vagy talán azt hitted, hogy barna és göndör fürtjeim lettek? - kérdezte Niall.

- Rettentően sajnálom. - mondta Harry. Tudtam, hogy Niall dühe nem fog enyhülni. Féltem, hogy végül még neki is esik Harry-nek. Lou-nak gyorsan lőttem egy vész SMS-et. Reméltem, hogy ide jönnek. 

- Tudjátok, hogy lehetne kiegyezni? Ha én is megcsókolnám őt. - nézett rám Niall.

- Nem. - lépett elém Harry. 

- Szóval neki semmit sem lehet. De neked igen. Milyen szép kapcsolat. - ült le az egyik székre. 

- Niall, te is tudod, hogy nem tudnád őt elhagyni. - mondtam neki. Niall tekintete csak szúrosabb lett, már-már megijedtem. Tudtam, hogy csak egy személy nyugtathatja meg őt. Én. 

- Bogi, Harry menjetek el. - Harry rám nézett, nem értette a reakciómat. Bogi már elindult volna, amikor Haz megfogta a csuklóját. Most én nem értettem semmit. 

- Miért? - kérdezte Harry. Közelebb húzodtam hozzá és mellkasán pihentettem a kezem.

- Megnyugtatom. - sugtottam neki. - Megbocsátok neked. - Harry zöld szemei felcsillantak erre a mondatra. Köszönés nélkül leléptek. Niall a lábát idegessen verte a földön. A padlót nézte. Fel állt a székről, ami a lendülettől hátra dőlt. Ijedten felkaptam a fejem, mire rám nézett. Látta, hogy megrémültem. Felállította a széket és egy almáért nyújt. Kikaptam kezéből, erre egy alma miatt megszorította a csuklómat. 

- Megőrültél?! Niall menj kezélsekre egy alma miatt.. 

- Miért engedtelek el? - nyomódott hozzám. 

- Mert ez így jó. Niall te nem tudod, hogy mit érzek. - mondtam.

- Csak egy csók lenne. De, igaz mi már többször is csókolóztunk. - közelített arca egyre inkább felém. Légzésem szaporább lett. Orrom össze ért az ővéével. Hirtelen elkapta a fejét mert Harryék vissza jöttek. Nialler nem tudta volna megtenni. Amint Bogi is belépett, megcsókolta és kifutott vele. Harrynek feltűnt, hogy a székből hiányzik egy darab. Oda ment a hütőhöz és kivette pillanatragasztót.

- Csak, hogy tudd szívesen összeragasztanám magunkat. Szertlek! - oda ragasztotta a darabot, és hozzám lépett. Homlokát az enyémnek nyomta. Tudtam, hogy még mindig nem léptem ki a szerelmi a háromszögből vagyis négyből. De mégis csak Harry iránt éreztem a legtöbbet, az igazi szerelmet. 

Oldal: Megőrültél?! - One Direction sztori 35.
Louis Tomlinson Hungary - © 2008 - 2024 - louisthungary.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat