- Na várjatok csak! - kiabáltam nekik. 

- Mi az? - kérdezte Lou.

- Nem mehettek el nélkülem.

- De van GPS. 

- Lehet, a reptéren meg lehet, hogy rajongók.

- Honnan veszed? - kérdezte Harry.

- Melyikkőtök használta az elmúlt 5 percben a Twitter-t? - kérdeztem erre Louis felette a kezét.

- Én. 

- Mit is írtál?

- "Irány a reptér, Eleanor elmegy Magyarorszgáról." 

- De ha most nem indulunk akkor nem fogok elmenni. - mondta Eleanor és a kocsiba ültünk. Louis és Harry elől, Én és El pedig hátul ültünk. Alig 10 perc után elkezdtem reszketni a félelemtől, hogy mi lesz ha valakinek nem kívánatos személy leszek. Elaludtam. Olyan 1 óra utazás után érhettünk oda, Harry ébresztett.

- Ne félj! Nem lesz semmi. Gyere. - mondta és kiszálltam. Sietnünk kellett, igaz mint kiderült késés van így a gép csak 1 óra múlva indul. Jól gondoltam a rajongós elméletem. Ha nem volt 20 rajongó a reptéren akkor egy sem. Harry kezét fogtam egész végig. Nem mertem elengedni, és Ő sem engem. Amikor a lányok közeledtek, féltem de nagyon..és hát volt is miért.

- Hátra Te senki, Ő az enyém! - mondta az egyik.

- Miért vagy a közelében? Igaza van a neki, Te egy senki vagy! - mondta egy másik. Eleanor is kapott egy-két sértést. És kik jelentek meg a legjobbkor? A paparazzik. Louis-n már láttam, hogy tiszta ideg. Tudtam, hogy nála "robbani" fog a "bomba". "Robbant" is.

- Oké, elég lesz. Felfogtuk. Nem szeretitek őket. Bár egyikőjüket sem ismeritek. Ő az unokatestvérem.. - na erre a szóra nagyot néztek - ..Ő pedig a barátnőm. Nagyon szerethettek minket, ha ilyen véleményetek van. Ja és Harry-nek ő az új barátnője. A nevét majd megfogjátok tudni.  - mondta Lou. Erre az összes lány bűnbánóan nézett rá. Louis megmondta nekik, most az egyszer elnézte de nem szeretné mégegyszer ezeket hallani. A csajok elmentek, de mindegyiknek szúros volt a szeme. A fotósok sok bizonyitékot készíthettek mindenről főként miután Harry-vel csókolóztunk, azelőtt pont nyugtatott engem. Az igazat megvalva, talán már jobb volt ez így. De fétem a szüleimtől és a többi családtagtól. Nem, hogy a nyilvánosságtól, biztos voltam benne, hogy ennek este helye lesz a TV-ben. Még 10 perc volt, de Eleanor már készülődött. Én még szorosan megölelte, Harry is megölelte. Louis-val pedig csókolóztak. Eleanor végleg elment. Mi kisétáltunk és egy újabb csapat rajongóba ütköztünk. Én inkább beszálltam a kocsiba. 20 perc után, komolyan 20 perc után végre közeledtek a kocsi felé. 

- Minden rendben? - kérdezte Lou.

- Persze. - mondtam és elindultunk. Mindenki csöndes volt, a telefonom csörgése zavarta meg azt. Azt hittem a szívbaj kerülget amikor megláttam, hogy ki is hív a rég nem látott Nagyim volt. 

*Halló. - szóltam bele.

*Valamiről nem szeretnél beszámolni? - kérdezte.

* Hát de.. - én pedig MINDENT elmondtam. Lou-t, Harry-t a többieket.

*Unokatestvér? Ne szórakozz.

*Hát nem is. Ez komoly dolog. 

*Mennyire?

*Családfa.

*Valamelyik nap gyere ide. Ezt meg kell beszélnünk. Szeretlek. Szia.

*Szia. - és letettem. 

- Ki volt az? - kérdezte Harry.

- Egyet találhatsz.

- A..?

- Igen. 

- Még kb. 30 perc és otthon vagyunk. - mondta Louis. Ismét aludtam. Amikor hazaértünk szörnyen éhes voltam, és egy meglepetés személy volt a házban. Tátott szájjal álltam az ajtóban. Nem akartam elhinni. Csak úgy nevetgélt a többiekkel. Mintha a semmi se történt volna.

Oldal: A nyilvánosság - One Direction sztori 20.
Louis Tomlinson Hungary - © 2008 - 2024 - louisthungary.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat